Triptofánnal
A jobb alvásért,
A táplálkozási egyensúlyért
és a Szénhidrátfüggőség ellen!
A túlzott mértékű, egyensúly nélküli élelmiszerfogyasztás a fő oka a túlsúlynak, a cukor és zsír anyagcsere zavarainak a szervezetben, melyek kockázati tényezők a szívbetegségek, az érrendszer és más szervek megbetegedésében.
Az étkezési zavaroknak számos oka lehet: ilyen a stressz, depresszió, lelki feszültség, és olyan pszichológiai gondok, amiket néha lehetetlen megválaszolni, nehéz kompenzálni. Ezek közül a legsúlyosabb a krónikus stressz.De lehetnek még az okok: vitaminhiány, és az esszenciális elemek hiánya.
A legfrissebb kutatások pedig azt igazolják, hogy az étkezési zavarok egyik legelterjedtebb oka közé tartozik a szerotonin hiánya, mely feszültséget, szorongást, álmatlanságot, depressziót és élelmiszerfüggőséget okozhat.
A nem megfelelő mennyiségű szerotonin termelődésére az étkezési zavarban szenvedők úgy szoktak rásegíteni, hogy teletömik magukat cukros és magas szénhidrát tartalmú ételekkel, mely szélsőséges esetekben a bulimiához vezet.
A triptofán, a szerotonin előfutára olyan üzeneteket küldd az agyba, mintha megettünk volna egy tábla csokoládét, vagy egy nagy adag cukros süteményt. Megemeli a szerotonin szintjét anélkül, hogy rengeteg szénhidrátot vettünk volna magunkhoz. A triptofán tartalmú étrend kiegészítő fogyasztása főleg akkor ajánlatos, amikor a kényszeres éhséghez alvászavar és depresszió is társul.
Az idegsejtek termelnek szerotonint, (5HT = hidroxi – triptamin), két termelési folyamat által. A folyamat a triptofán nevű aminosav felhasználásával kezdődik, melyet az étkezés alkalmával viszünk be a testünkbe. Az idegsejtekben a triptofán átalakul 5 HTP-vé (5- hidroxi- triptofán), ez pedig 5 HT-vé.
Maga a szerotonin nem tud felszívódni az élelmiszerrel, mert megsemmisül a belekben. A szerotonint vagyis az 5 HT- t 50 évvel ezelőtt fedezték fel, mint „idegmódosítót”, ami a központi idegrendszerre van hatással. A szerotonin egy fontos anyag mely jelen van az agyban. Hozzá tartozik a boldogság és az öröm érzete, hiányában fellép a depresszió, fellép az agresszív viselkedés és a kedvtelenség uralja a hangulatot.
A szénhidrátban gazdag ételek megemelik a vér szerotonin szintjét, ez a magyarázat arra, amikor a szerotonin hiány miatt hirtelen megnő az édesség iránti vágyunk.
Különféle gyógyszerek, sajnos azok is melyek a koleszterin szint csökkenésére szolgálnak, mellékhatásként leviszik a szerotonin szintet is, ezért van az, hogy a gyógyszeres kezelések után megfigyelhető az elhízás, a depresszió és a stressz.
A stressz nem csak egy olyan probléma, amely radikálisan terjed és egyre nagyobb mértéket ölt társadalmunkban, hanem egy olyan probléma is amely nagyon összetett és sok tényező járul hozzá a kialakulásához. A stressz az alvás minőségének romlását is hozza, ami romló egészséghez vezet.
Sokan inkább az alvás mennyiségére fektetik a hangsúlyt, pedig a minősége sokkal jelentősebb az erőforrások hasznosítására és a stressz csökkenése szempontjából.
Álmatlanság: a napközbeni álmosság, az éjszakai lábrángatózás, a nehéz esti elalvás, a folyamatos felriadás, fogcsikorgatás, mind mind a stressz különböző formái. Nem ritkán előfordul ezekben az esetekben, hogy az egyén arról számol be, hogy 10 óra alvás után is álmatlanság és a fáradtság érzése gyötri. A valóságban nem aludt 10 órát, mert gyakran felébredt éjszaka, beszélt álmában.
Ebből is látszik, hogy az alvás minősége mennyivel fontosabb, mint a mennyisége.
A legújabb statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyik leginkább elterjedt probléma az álmatlanság, a világ szinte összes országában.
De még erősebb prevalenciát mutatnak az eredmények azokban az országokban, ahol magasabb az életszínvonal. Ez főleg Közép- Európára és az USA-ra jellemző. (kb 50 millió amerikai szenved alvászavarban).
A másik aggasztó dolog az eredményekben, hogy eddig az álmatlanságot a felnőtt- és az időskorhoz kötötték, a legújabb eredmények szerint pedig megfigyelhető immár a fiatal korosztályban és a gyerekeknél is ez a tünet.
Az elterjedése riasztó gyorsaságot produkál, melynek olyan súlyos következményei lehetnek, amit el se tudunk képzelni.
A szabályos alvás ciklus és az ébrenlét függ a biológiai óránktól, mely pozitívan befolyásolja a hormontermelést. A hormontermelésnek köszönhetően vagyunk kellőképp éberek napközben és ezek a hormonok biztosítják a nyugodt éjszakai pihenést is. Alvás közben az adrenalin szint és a kortikoszteroid szint alacsony. Ezek a hormonok az ébrenléthez kötöttek, ezért éjjel alig termelődnek, és kevésbé aktívak. Az éjszakai alacsony szintjüknek köszönhetően a szervezetnek meg van az a lehetősége hogy a legmagasabb szinten hasznosítsa a növekedési hormont, melyet az agyalapi mirigy éjszaka állít elő.
Alvás közben lassan lecsökken a test hőmérséklete körülbelül egy fokkal.
Amikor a testünk hőmérséklete eléri a minimális szintet, ez egybeesik az alacsony adrenalin szinttel, és azzal, hogy nagyon fáradtnak érezzük magunkat. Az éjszaka vége felé, a hajnal hasadtával a legnehezebb az alvás, mert reggel 5 felé a hormonok szintje elkezd emelkedni, ami növeli a testhőmérsékletet is. Az alvási ciklust és az ébrenlétet egy másik hormon a melatonin is szabályozza, ő szintén az agyalapi mirigy terméke. A fény behatol a szembe az idegeken keresztül, küld egy üzenetet az epifízisbe (csöves csontok izületi vége), hogy érkezik a fény, és ez pedig blokkolja vagy stimulálja a melatonin termelődését. A sötét úgy tudja a szabályozni ennek a hormonnak a termelődését, hogy lelassítja a szervezet tevékenységét és felkészít minket az alvásra.
Az a lehetőség, hogy ezek az élettani jelenségek hogyan fordulnak elő, ez az alvás minőségének függvénye. Tudósok kimutatták, hogy az alvás teljes hossza nem egyforma, hanem két fő szakaszra osztható:
Az első az a REM nélküli szakasz , vagyis az ortodox alvás. A másik pedig a REM szakaszos alvás vagyis a paradox alvás. A REM kifejezés abból ered, hogy alvás közben a szem gyors ritmikus mozgásokat végez. A szakasz és a szakaszos alvás 4- 5-ször váltakozik éjszaka.
Alvásra nagyon nagy szüksége van az agynak a rengeteg információ feldolgozásához.
Éjjel amikor alszunk, különböző REM alvásciklusok váltják egymást, melyek általában 90-100 percig tartanak.
A REM első szakasza, amikor a szemünk gyors ritmusban mozog, általában elalvás után 90 perccel következik be. Az alvás során a REM szakasz egyre hosszabb lesz, a R.E.M. nélküli szakasz időtartama pedig egyre rövidebb. Ha a REM szakaszt megszakítva felriadunk álmunkból, akkor a szervezetnek be kell hoznia ezt a lemaradást.
A különféle tanulmányok egyetértenek abban, hogy ugyanúgy szükség van REM szakaszra és a REM nélküli szakaszra is, mert mindkettő befolyásolja az egészség megőrzését. Tudjuk azt, hogy a REM nélküli szakaszban a növekedési hormon termelődésének van fontos szerepe mely létfontosságú a fizikai egészséghez, míg a REM alvás megnöveli a vér áramlását az agyban, ez pedig a mentális egészséget szolgálja. Ha egy személynek zavart a REM alvásszakasza, amikor a legmélyebb álmát kellene aludnia, akkor ez idegességhez, stresszhez és kényszerevéshez vezethet.
Nagy érdeklődés kísérte annak a ténynek a felfedezését, hogy azonos idegpályák és azonos neuropeptid molekulák felelősek a pihentető alvásárt és a jóllakottság érzéséért. Az alvás, éhség, jóllakottság, boldogság érzése alapvető, az emberi élet egyensúlyáért felelős funkciók, melyek kötöttek az idegrendszerhez is. Az idegrendszert érintő reakciók, mint például a stressz tulajdonképpen az ideg-hormonális válasza az érzelem szintjén. A stressz kialakulására szükség van, mert néha kicsit „megdobja” az adrenalin szintet, és hasznos is lehet, de a tartós stressz hosszútávon veszélyezteti az egész testi egészséget, és felborítja az egyensúlyt.
A kolecisztochinin, leptin, inzulin és más érintett neuropeptidek egymásra utalva határozzák meg közös munkával az agy kémiai folyamatait.
Sok éve már számos fórumon foglalkoztak vele, hogy az érzelmek kialakulásának köze van az elfogyasztott élelmiszerekhez. Bebizonyosodott, hogy az agynak van két területe is, (ventromediális és ,lateriális rágió) melyek fontos szerepet töltenek be az élelmiszer felszívódásában.
A ventromediális agyterületet, hogy ha nem kap tápanyagellátást, reakciókat, vagyis érzelmi magatartásokat vált ki az agyból, a laterális agyféltek, viszont azonnal követeli az élelmiszert. Ezek a jelenségek vezetnek az étkezési magatartások kialakulásához, a két ellentétes funkció szabályozza az éhséget és a jóllakottság érzését is.
Feltételezik, hogy az élelmiszer kívánása, befogadása, és a jóllakottság érzése sokkal összetettebb rendszer, aminek csak egy részét képezik az agyi területek reakciója, számos rendszer befolyásolja még ezeket.
Többek között az éhségérzetet, és jóllakottság érzését a szerotonin szint is befolyásolja.
A szerotonin mennyisége befolyásolja azt is, hogy éhségérzet esetén milyen élelmiszert választunk: a szerotonin megfelelő szintje támogatja a fehérje fogyasztását és gátolja a szénhidrátok túlzott bevitelét.
Továbbá a kutatás arra is rávilágított, hogy az éhségérzetet és az élelmiszer bevitelt ellenőrzés alatt tartják még az emésztőrendszer, az aminosavak koncentrációja a vérben, a glükóz és olyan hormonok, mint a kolecisztochinin és a glukagon.
Mint ahogy fent említettük, az éhség, jóllakottság és a stressz érzése szinte azonos tőről fakad, tehát a hangulati állapotaink összefüggnek az élelmiszerfogyasztással. Az is széles körben elfogadott, hogy az élelmiszer bevitelt ellenőrző mechanizmusokat befolyásolják az aminosavak is. A dopamin, mely gyakorlatilag egy alacsony dózisú „kábítószer” az öröm érzését adja nekünk, de ha hiányt szenvedünk belőle, akkor boldogtalanok, kedvetlenek vagyunk, és az élelmiszerekben keressük ezt az elégedettséget, vagyis elindulunk egy olyan úton ami az elhízáshoz vezet.
Ha egy férfi vagy egy nő túl sokat vagy túl keveset eszik a korábbi szokásaihoz képest, ez azt jelenti, hogy az agyában megváltoztak egyes központoknak a működése, ami pszichológiai okokra vezethetőek vissza.
Nem kétséges, hogy sok ember azért eszik túl sokat, mert szüksége van az étel okozta öröm megélésére, ugyanis ezt más forrásokból nem kapja meg.
A Triptofan: