Az emberi testben lévő fehérjéket aminosavak építik fel. Az aminosavak egy részét a szervezet elő tudja állítani, más részét viszont nem. Ezek az ún. esszenciális aminosavak. Ha étrendjéből egy ilyen aminosav hiányzik, anyagcserezavar léphet fel.
A test minden egyes sejtjének aminosavakra van szüksége. A szervezet lebontja a táplálékban található fehérjéket aminosavakká, amelyek a bélrendszerből felszívódva és a sejtekbe jutva olyan fehérjékké épülnek újjá, amilyenekre a testnek szüksége van. Az aminosavaknak két fő csoportjuk van: a nem létfontosságú és a létfontosságú (esszenciális) aminosavak. A szervezet elő tudja állítani a nem létfontosságú aminosavakat, de az életfontosságúakat a táplálékból kell beszereznie. A nem létfontosságú aminosavak az alanin, az arginin, az aszparagin, az aszparaginsav, a cisztein, a glutaminsav, a glutamin, a glicin, a prolin, a szerin, a taurin a tirozin. A létfontosságú (esszenciális) aminosavak közé tartozik az izoleucin, a leucin, a lizin, a metionin, a fenilalanin, a treonin, a triptofán és a valin.
Az aminosavak karbantartják az izmokat, inakat, a bőrt, az ínszalagokat, a belső szerveket, a mirigyeket, a hajat és a körmöket. Energiaforrásként szénhidrát-, illetve lipidképző tápanyagként is szerepet játszanak. Szerepük van továbbá a hormonok (például az inzulin), a neurotranszmitterek (az agyban található ingerületátvivő vegyületek) és enzimek termelésében. Az L- Fenilanilin, az L-Tirozin és az L-Triptofan étvágycsökkentő szerotonin és dopamin termelők. Mindhárom növényi aminosav hangulatfokozó és étvágycsökkentő. Étvágycsökkentő tulajdonságuk a szerotonin és dopamin nevű boldogsághormonokkal áll összefüggésben. Jelenlétük a szervezetben szerotonint és dopamint szabadít fel, ugyanazokat a hormonokat ami a stressztűrőképességet javítja és depresszió ellenes hatású. A triptofán aminosav közvetlenül szerotoninná alakul. Az alacsony szerotonin szint depressziót, idegességet és nagy étvágyat eredményez. A szerotoninszint csökken a helytelen életmód hatására. A fenilalanin aminosav egy kis része tirozinná alakul át a májban és segíti a szerotonin felszabadulása mellett a kolecisztokinin nevű bélhormon felszabadulását is, ami szintén étvágycsökkentő hatású.
Ha egy esszenciális aminosav hiányzik a szervezetből, előbb utóbb komoly működési zavarok következhetnek be. Az aminosav hiány elsődleges oka a nem megfelelő táplálkozás (különösen a fehérjékben szegény étrend), a fehérjék fokozott felhasználása, de fertőzés, trauma, stressz, gyógykezelések, időskor vagy anyagcserezavar is lehet.
A táplálkozástudománnyal foglalkozó orvosok vérvizsgálattal állapítják meg, fennáll-e a betegnél ilyen hiány. Az aminosav készítmények pótolhatják a hiányt és terápiaszerűen alkalmazva sokféle betegség kezelésére alkalmasak (még akkor is, ha a beteg nem szenved aminosav hiányban).
A különféle aminosavak és származékaik igen hatékonyak a szívbetegségek kezelésében. A karnitin az aminosavhoz hasonló anyag, amelyet lizinből állít elő a szervezet, és amely a szívizom sejtjeiben fordul elő nagy mennyiségben. Erősíti a szívet, segít a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek, és növeli a szívinfarktus túlélésének esélyeit. Mivel a karnitin a zsírlebontásban is részt vesz, hozzájárul a magas vérzsírszintek csökkentéséhez. A nem létfontosságú aminosavak közé tartozó arginin a szívinfarktus veszélyét csökkenti úgy, hogy a belőle képződő nitrogén-monoxid tágítja az ereket és csökkenti a vérnyomást. A taurin szívelégtelenség esetén csökkenti a magas vérnyomást azáltal, hogy egyensúlyba hozza a vérben és a sejtekben a nátrium kálium szintjét és szabályozza a központi idegrendszer működését.
Az N-acetil-cisztein (NAC) a cisztein nevű aminosav származéka, amely jobban felszívódik, mint a cisztein, fokozza a szervezet antioxidáns védelmét. Valószínűleg maga is antioxidáns hatású, ezáltal segíti a károsodott sejtek regenerálódását és erősíti az immunrendszert. Idült hörghurut esetén a NAC fellazítja a légutak falára lerakódott váladékot, de alkalmazzák a lázcsillapítókban előforduló acetaminofen túlzott szedése alatt veszélynek kitett máj védelmére is. Továbbá az agy- és idegsejteket érintő betegségekben (például a sclerosis multiplex esetében) védőhatást fejthet ki.
Az emésztőrendszer sejtjeiben koncentrálódott glutamin enyhíti a fekély, az irritábilis bél szindróma és a diverticulosis tüneteit. A taurin olyan, agyban előforduló vegyületek előállítását segíti elő, amelyek egyes epilepsziás betegeknél jó hatásúak. Emellett az epe egyik fő alkotóeleme is, és alkalmas lehet az epekő kialakulásának megakadályozására. A taurin a cukorbetegeknek is fontos aminosav, mert elősegíti az inzulin felhasználást.
A karnitin az izmokat táplálja, és lehetővé teszi, hogy a zsír energiává alakuljon át. A lizin az egyik leghatékonyabb szer a herpesz, valamint az övsömör és az üszkösödés ellen.
Az aminosav-táplálékkiegészítők jobban hasznosulnak, ha nem fehérje dús ételekben előforduló aminosavakkal vetélkednek. Ezért a táplálék-kiegészítő beszedése és az étkezés között hagyjon legalább fél óra szünetet (legideálisabb reggel felkelés után és este lefekvés előtt bevenni).
Az egykomponensű aminosav-táplálékkiegészítőket nem ajánlatos három hónapnál hosszabb ideig szedni, kivéve ha azt az orvos előírja. A többkomponensű aminosav készítményeket szedje üres gyomorra, de ne egy időben az egykomponensű aminosav készítményekkel!
Az aminosav-táplálékkiegészítőknek, amennyiben az ajánlott adagokban szedi, nincs mellékhatásuk.
Az aminosavak a készítmény tájékoztatóján gyakran „L” (például L-karnitin) vagy „D” előtaggal vannak feltüntetve. Vásárolja az „L” változatot, ugyanis a szervezet ezeket tudja a legjobban hasznosítani.
(Egy kivétel a D-L fenilalanin, amelyet krónikus fájdalomcsillapításra alkalmaznak.)